Címlap

Ízelítő a Magyar Orvos 2011/11. lapszámának tartalmából


mo 1111_cimlap

 

        Magyar Orvos 2011/11.

 

 

>> A Magyar Orvos aktuális lapszámának megvásárlása <<


Tartós súlyvesztés

A lakosság körében járványszerűen terjedő túlsúly és kóros elhízás világszerte az utóbbi húsz év egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája. Az ennek hatására megjelenő szövődményes kórképek (diabétesz, hipertónia, szív- és érrendszeri betegségek stb.) gyógyítására milliárdokat kénytelenek költeni a különféle egészségügyi rendszerek. Noha a túlsúlytól való megszabadulás lehetőségét megszámlálhatatlan módszer, eszköz, készítmény ígéri, a páciens életmódváltása nélkül nincs tartós eredmény. 

 

Vitaminnal erősít az immunrendszer

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének állásfoglalása szerint az egészséges táplálkozás irányelveinek a betartása – a közfelfogással ellentétben – nem feltétlenül vonja maga után a magasabb élelmiszerköltségeket. Különösen igaz ez télen, amikor a szervezetnek a nyáron szokásosnál több kalóriára és hasznos anyagokra (vitaminok, nyomelemek, élelmi rostok stb.) van szüksége. A szervezet szakértői szerint a téli táplálkozás – kiegészítve olykor valamely mesterséges vitaminpótló készítménnyel – magasabb tápanyagigényei is viszonylag alacsony áron kielégíthetők. 

 

Betegből betegvédő

A Marfan-szindróma elsősorban csont- és szívelváltozásokkal járó, domináns öröklődő kór. Magyarországon 2-3 ezerre becsülik a betegek számát. Jellegzetes küllem társul hozzá, a betegek többnyire magasak, asthaeniás alkatúak, hosszú pókszerű ujjaik vannak (arachnodctylia). Típusos főbb tünetek még: pectus carinatum vagy pectus excavatum, súlyos scoliosis, protrusio acetabuli, illetve szív- és érrendszeri elváltozások, mint az aorta tágulat, a mitralis prolapsus, valamint a szemben a lencse elmozdulása, az ectopia lentis. Varró Csillával a Marfan-szindrómáról beszélgettem. 

 

A gyógyítás alappillére a fájdalomcsillapítás

A fájdalom lehetséges szintig történő csillapításához minden betegnek joga van. Dr. Kricsfalusy Mihálytól, a Péterffy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ Baleseti Rehabilitációs osztályának főorvosától többek között azt kérdeztük meg, hogy mennyire szerzünk érvényt ennek a jognak a mindennapokban, és mik a fájdalomcsillapítás lehetőségei. 

 

Nő a betegek száma, de bővülnek a gasztroenterológus lehetőségei is

Magyarországon újdonságnak számító terápiás és diagnosztikus eljárásokkal ismerkedtek meg az idén 53. alkalommal megrendezett Magyar Gasztroenterológiai Társaság Nagygyűlésének résztvevői. A részletekről prof. dr. Wittmann Tiborral, a társaság elnökével beszélgettünk. 

 

A „kilátástalan” orvosi pálya

Kilátástalan az orvosi pálya – írta Puder Sándor tüdőgyógyász, a Korányi Intézet 1948–50 közötti igazgatója, aki több, irodalmi ambíciójú művével is benne él az orvostörténelemben. Betegként, „a másik oldalon” szerzett tapasztalatait „Állapota kielégítő” címen tette közzé, amihez az előszót nem kisebb személyiség, mint Karinthy Frigyes írta. 

 

Mi a teendő szívinfarktus után?

A koszorúér-betegség kezelése az elmúlt években igen nagy változáson ment keresztül, és ez különösen érvényes a szívinfarktus kezelésére. Szívinfarktusról akkor beszélünk, ha a szívet ellátó koszorúérben elzáródás alakul ki, ennek következtében a szívizom egy része kiesik a vérellátásból, és károsodik vagy elhal. A hatékony, időben bevezetett kezeléssel jelentősen csökkenthető a szívizomtömeg károsodásának mértéke. Az infarktus utáni rehabilitációs program elsődleges feladata, hogy a már kialakult elváltozások ne súlyosbodjanak, emellett célja a szív gyógyulásának elősegítése és egy újabb infarktus kivédése.

 

A statinok pleiotropiás hatékonyságának előnyei

Néhány éve a nemzetközi és a hazai kardiológiai ajánlások is az akut koronária szindrómában egyértelműen a nagydózisú statinkezelés mellett foglalnak állást. Ennek alapja elsődlegesen a statinok akut antiiszkémiás hatásában keresendő, de plakkstabilizációs kapacitásuk (antiinflammatorikus, antioxidáns mechanizmus) is szerepet játszik. 

 

Influenza

Itt az ősz, kezdődik az influenza és a nátha szezonja. Az influenza az egyik leggyakoribb fertőző betegség, amely minden évben járványos formát ölt, bár ennek mértéke változó, és az éppen aktuálisan keringő vírus(ok) fertőzőképességétől függ. Bár az influenza többnyire csak enyhe tüneteket okoz, a tömeges megbetegedések jelentős terhet rónak az egészségügyi rendszerre, és még enyhe lefolyás esetén is jelentős mortalitással járhat. A súlyos lefolyású járványok, mint a múlt század eleji spanyol influenza pedig emberek tízmillióinak halálát okozhatják. Szerencsére, szemben a náthával, az influenza megelőzésére rendelkezünk védőoltással és kezelésére gyógyszerekkel is. Az influenzavírusok a köhögéskor, tüsszögéskor és a beszéd alatt keletkező légúti váladékcseppecskék révén, cseppfertőzéssel terjednek. Az egyéb légúti fertőzésektől azonban az influenzafertőzések általában eltérnek a terjedés gyorsaságában. Közösségek tagjainak többsége egyik napról a másikra eshet ágynak az influenza következtében. A terjedés gyorsasága attól is függ, hogy mennyi a fogékony, a fertőzéssel még nem találkozott egyén a közösségben.

 

Utazás, tanácsok és oltások

Az Egészségügyi Világszervezet statisztikai adatai szerint 2007-ben több mint 900 millió ember vett részt a nemzetközi turizmusban. Ez az egyes országoknak óriási bevételi forrást jelentett, megközelítőleg 856 milliárd USA dollárt. Az utazási kedv, a gazdasági visszaesés ellenére, semmit sem csökkent. Az előrejelzések szerint, 2020-ig, egyre többen fognak külföldre utazni, és ez a szám addigra elérheti az 1,6 milliárdot is.