Több budapesti kórházban is tényként beszélnek a dolgozók arról, hogy hamarosan az intézmény osztályainak nagy részét máshova helyezik át, vagy összevonják az adott térségi központtal, így az aktív fekvőbeteg-ellátás helyben gyakorlatilag megszűnik. A Péterfy Sándor utcai kórház mellett az összevont Szent István és Szent László neve is felmerült a kormányzati kommunikációban funkcióváltásnak nevezett, ám gyakorlatilag funkcióvesztő intézmények között. Hogy hol, milyen jellegű és mértékű fekvőbeteg-ellátás zajlik majd, tavaszra derülhet ki.
Úgy akarnak kórházakat bezárni, hogy azok nevükben ne szűnjenek meg – fogalmazott egyik forrásunk arról, hogy a Semmelweis-tervben meghatározott struktúra kialakításával járó, sokat hangoztatott „funkcióváltás” mit jelent valójában. Az államosított fővárosi kórházak közül több is áldozatul esik majd az átalakításnak, az intézmények dolgozói között terjengő pletykák szerint pedig várhatóan a Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, valamint az Egyesített Szent István és Szent László Kórház lesznek a Szócska Miklós államtitkár nevével fémjelezett reform első „áldozatai”. Noha az államtitkár következetesen tagadja a kórházbezárásokat, azt általában készséggel elismeri, hogy az egészségügyi struktúra átalakítása érdeksérelmekkel, és bizony áldozatokkal is jár. Ezt Szócska az ellátási kínálat átcsoportosításával, racionalizálásával magyarázza, az egyes intézményekre váró „funkcióváltásokról” azonban nem igen árul el részleteket.
Annyi biztos: a szaktárca javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületeként működő egészségügyi szakmai kollégium tagozatai, valamint tanácsai tesznek javaslatot az úgynevezett kapacitások elosztására és az ellátási szinten meghatározott minimumkövetelményeknek megfelelő ellátási helyekre. Ráadásul – mint tegnap az egészségügyi tárca közölte – Cserháti Péter helyettes államtitkár befejezte országjáró körútját, melyen „az integráció, illetve a funkcióváltás szempontjából elsősorban érintett fekvőbeteg-intézményeket kereste fel”. A közleményből az is kiderült: a szaktárca már tavaly tavasz óta tudja, országszerte melyek azok a kórházak, amelyektől azt a bizonyos áldozatot követelik majd. A helyettes államtitkár ezzel a céllal Tapolca, Körmend, Csorna, Győr, Marcali, Nagyatád, Komló, Pécs, Kazincbarcika, MISEK Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ, Miskolc, Vásárosnamény, Debrecen, Kalocsa, Makó, Szeged, Kisbér, Komárom és Budapest képviselőivel is egyeztetett. A tárgyalások eredményeként tavasszal újraosztják a kórházi kapacitásokat, magyarán azt, hogy egy-egy intézmény hány ágyat, mennyi és milyen egészségügyi részleget tarthat fenn állami finanszírozásból.
Az erre vonatkozó javaslatot az államtitkárság háttérintézménye, a GYEMSZI február 15-ig adja át az ágazati vezetésnek, illetve az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnak, amely legkésőbb március 31-ig elkészíti az ezekre vonatkozó határozatokat és működési engedélyeket, az OEP pedig április 30-ig köti meg az új finanszírozási szerződéseket a kórházakkal. Egyelőre azonban semmi sem nyilvános abból, hogy milyen szerepet szán a kormány majd egy-egy kórháznak. Kivéve persze a fővárosban, a Semmelweis-terv szerint ugyanis Budapest három nagytérség központja lesz: Buda, Észak-Pest és Dél-Pest néven.
A három budapesti sürgősségi centrum tervei pedig alapjaiban meghatározzák az egyes kórházak szerepét is, hiszen például a budai központba az orvostudományi egyetem Kútvölgyi és Városmajor utcai tömbje mellett a Szent János Kórház integrálódik majd. Ugyanilyen nyilvánvaló az Állami Egészségügyi Központ észak-pesti sürgősségi centrummá fejlesztése is, de azt is bejelentették már, hogy a Semmelweis Egyetem régóta érlelődő Korányi programjának bővítésével jön létre a dél-pesti központ, amelyben összeolvad az egyetem klinikáival a Péterfy országos baleseti központja, valamint az Országos Idegtudományi Intézet.
Ez utóbbi központ megvalósításával a Péterfy szükségszerűen elesik kapacitásainak jelentős részétől, és a hírek szerint elvinnék a kórházból annak kardiológiai és sebészeti osztályait is. Az így lecsupaszított intézmény azonban már kevéssé lenne képes csatlakozni az új rendszerbe, specializálódhat valamely ellátástípusra, az egyébként nagy kihasználtságú ágyaira viszont több fővárosi intézmény is gyorsan jelentkezne. A kapacitások újraosztását egyébként nyilván az is befolyásolja majd, hogy kalkulációk szerint csak a fővárosi program törzsét képező három nagy sürgősségi centrum kialakítása mintegy 75-76 milliárd forintba kerül, ezekre pedig egyáltalán nem áll rendelkezésre költségvetési forrás. Nyilván nem véletlenül szerepelt a kiszivárgott tervezetekben a fővárosi ingatlanportfólió kulcsszó. Könnyedén „funkcióváltáson” eshetnek ugyanis át azok az intézmények is, melyeknek ingatlanjait esetleg értékesítené az Orbán-kormány.
Nem mindenki, nem sokat
2012-ben körülbelül bruttó 50–70 ezer forintos mozgástér már van az orvosi bérrendezés első lépcsőjére – tudatta tegnap honlapján a Magyar Rezidens Szövetség elnöksége. „Egyelőre csak nem hivatalos adatokkal szolgálhatunk, mindenesetre a minisztérium részéről hajlandóság mutatkozik a megegyezésre” – írták. Hozzátették azonban: kulcskérdés, hogy ez tud-e hasonló mértékben folytatódni 2013-ban és 2014-ben. A Népszabadság tegnapi értesülései szerint is konkrét összegű, 30 milliárdos forrásra, azaz néhány tízezer forintos pluszpénzre tett ajánlatot szerdán Szócska Miklós az egészségügyi érdekvédőkkel folytatott tárgyalásokon. Nem minden orvosnak járna ez a béremelés, a háziorvosok, a házi gyermekorvosok kimaradnak a körből.
Forrás: www.nepszava.hu