Átalakuló orvosképzés
- Részletek
- 2012. február 14. kedd, 16:02
Február 14-én Győrben indult útjára a Nemzeti Erőforrás Minisztérium „Start a diplomáért” nyílt konzultációs, információs, felvételi napok körútja. A rendezvénysorozaton a NEFMI Oktatásért Felelős Államtitkársága, az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. és a Diákhitel Központ munkatársai tájékoztatják a felsőoktatási intézményekbe jelentkező diákokat a felsőoktatás legfontosabb változásairól.
A minisztérium február 24-én éjfélig meghosszabbította a felvételi jelentkezési határidőt, ily módon biztosítva a tanulóknak és családjuknak, hogy minél megfontoltabban dönthessenek a továbbtanulásról.
Győrben a Széchenyi István Egyetem csarnoka adott otthont az eseménynek 12.30-tól 16.15-ig. A programot Réthelyi Miklós, nemzeti erőforrás miniszter 14 órakor nyitotta meg. Az érdeklődők előadásokat hallhattak a felvételizőket leginkább foglalkoztató témákról, a keretszámokról, az állami ösztöndíjakról, a hallgatói szerződésről, a Diákhitel II-ről. Az Oktatási Hivatal és a Diákhitel Központ Információs pultjainál pedig a szakemberek folyamatos tájékoztatást nyújtottak, s a továbbtanulással kapcsolatos kérdésekre azonnali választ adtak. Az elkövetkező napokban, a február 24-ei jelentkezési határidőig Pécsen, Miskolcon, Debrecenben, Szegeden és Budapesten találkozhatnak majd az érdeklődők a felsőoktatási szakemberekkel.
Változások a felsőoktatásban
A felsőoktatásba készülő fiatalok és a kormány közös célja, hogy a tanulmányok befejeztével kézhez vett diplomák mögött minőségi és versenyképes tudás álljon, valamint, hogy az adott területen ne legyen túlképzés, mely akadályozza a munka világában az elhelyezkedést. E célok elérése érdekében fontos változások indultak el a felsőoktatás rendszerén belül.
Állami támogatás, hallgatói szerződés
Az egyik ilyen intézkedés a tanulmányok finanszírozása, ez a kérdés már a jelentkezés véglegesítése előtt komoly döntést igényel. A korábbi tanulmányaik alapján a legkiválóbb teljesítményt nyújtó jelentkezők számára az állam lehetőség biztosít arra, hogy állami ösztöndíjasként, térítésmentesen tanuljanak az egyetemeken és főiskolákon.
A felsőoktatási intézménybe történő beiratkozáskor az állami ösztöndíjas hallgatók szerződést kötnek. A hallgatói szerződés a képzési költségek viselésére vonatkozó jogviszony, melyben az állam „szolgáltatásával” (a képzési költség átvállalásával) szemben a hallgató „ellenszolgáltatása” (a munkavállalási kötelezettség) áll. Aki azt választja, hogy állami segítséggel tanul tovább, annak vállalnia kell, hogy diplomáját reális határidőn belül megszerzi, és a nemzet javára hasznosítja a megszerzett tudását. Az állami ösztöndíjas hallgató számára előírt magyarországi munkavégzés időtartama a képzés költségével arányos. Az időtartam kiszámításánál egy hónapra 100 000 forintos költség jut. (Így például ha a képzés költsége 3,6 millió forint, az ösztöndíjasnak 36 hónapot, azaz 3 évet kell Magyarországon dolgoznia.)
Az állami ösztöndíjas hallgatónak a végzést követő 3 éven belül Magyarországon kell munkát vállalnia és képzési költségét vissza kell fizetnie, ha a képzési idő másfélszerese alatt nem szerez diplomát (így például egy 10 féléves képzés esetén 15 félév áll rendelkezésre a diploma megszerzésére). Az állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott félévek száma maximum 12 lehet. Akik nem érik el azt a teljesítményszintet, amellyel bekerülhetnek az állami ösztöndíjas keretszámba, de attól csak kis mértékben maradtak el, azoknak lehetőségük van arra, hogy az állam által megjelölt részösztöndíjas finanszírozási formában tanuljanak, ami azt jelenti, hogy a tanulmányi költségeiknek az 50 százalékát az állam fedezi. A legjobbak tehát továbbra is költségtérítés nélkül juthatnak diplomához, a részösztöndíjas képzés pedig a tanulási lehetőségek bővítését segíti elő. A hallgatók nyilvántartását az Oktatási Hivatal végzi.
Felvételi keretszámok
A kormány a keretszámok kialakításánál a társadalom hosszú távú érdekei mellett a foglalkoztatók és a munkaerőpiac hosszú távú igényeit is figyelembe vette. Fontos kérdés volt a végső számok meghatározásánál, hogy érdemes-e a meglévő keretszámokat elaprózni, avagy helyesebb egy-két képzési centrumot támogatni. A kormány végül az utóbbi mellett döntött. A 2012/13-as tanévre minden jelentkező bejuthat a felsőoktatásba, amennyiben pontszáma eléri vagy meghaladja a 240 pontot. 2012-ben az államilag támogatott új belépő létszámkeretet – felsőfokú szakképzésre, alapképzésre, illetve egységes, osztatlan képzésre felvehető, beleértve a közigazgatási, a rendészeti és a katonai felsőoktatást – a kormány 33 927 teljes és 15 550 részleges, 50 százalékos támogatásban részesülő létszámban határozta meg. Az államilag támogatott új belépők legfeljebb 10 százaléka vehet részt a részidős – esti, levelező – képzésen.
Az államilag támogatott mesterképzésre 19 600 hallgató vehető fel. A hitéleti mesterképzésre felvehető hallgatók számát az egyházakkal és a felekezetekkel megkötött nemzetközi megállapodások szerint kell megállapítani. A hitéleti mesterképzésre az alapképzéssel megegyező számú hallgató vehető fel. Az államilag támogatott doktori képzésre 1300 hallgatók vehető fel. A bölcsészettudományok, a hittudomány, a társadalomtudományok területére felvehető hallgatók létszáma legfeljebb 430 fő, míg az agrártudományok, a műszaki tudományok, az orvostudományok, a természettudományok és a művészetek tudományterületekre felvehető hallgatók létszáma legalább 870 fő lehet.
A felvehetők létszáma
Állami ösztöndíjas: 33 927 fő
Állami részösztöndíjas: 15 550 fő
Mesterképzés: 19 600 fő
Doktori képzés: 1300 fő
Összesen: 70 377 fő
2011-ben 84 046 diák szerzett érettségi bizonyítványt. Az állam 2012–13-as tanévben összesen 70 377 diáknak biztosít állami ösztöndíjas illetve részösztöndíjas képzést a felsőoktatásban.
Önköltséges képzés
A kormány meghatározta az egyes képzések önköltségének alsó és felső határát képzési szintenként és képzési területenként. Például az alapképzésben a műszaki képzési területen az önköltség éves összege 350–650 ezer Ft, a bölcsészettudományi képzési területen 230–600 ezer Ft, a természettudományi képzési területen 350–600 ezer Ft között alakulhat. E keretek között a felsőoktatási intézmények döntöttek az egyes képzések önköltségének összegéről.
Diákhitel II.
A felsőoktatáshoz való hozzáférés kiszélesítése érdekében a kabinet létrehozta a meglévő diákhitel-rendszer mellett a Diákhitel II. programot, amelyből az állami részösztöndíjas és az önköltséges hallgatók anyagi támogatást kaphatnak a tanulmányaik zavartalan elvégzéséhez. Az új hitelkonstrukció a diákok képzésének teljes önköltségét biztosítja. A kedvezményes kamattámogatású hitel révén mindenki számára lehetővé válik a jövőben a felsőoktatásban való részvétel, így azok számára is, akik korábban saját forrás híján nem tudtak felsőfokú tanulmányokat folytatni.
Közgazdász és jogászképzésnél visszatéríti az állam a felvett hitelt
A jogászok és a közgazdászok képzésével kapcsolatban a kormány megteremti annak lehetőségét és feltételrendszerét, hogy azoknak a fiataloknak, akik az állam- és közigazgatásban helyezkednek el és tanulmányaikat diákhitelből finanszírozták, az állam visszamenőlegesen kifizeti a tanulmányuk költségeit.