Megint a praxisok húzzák a rövidebbet?
- Részletek
- 2012. február 15. szerda, 17:30
A Napi Gazdaság online változatának mai írásában a háziorvosokra váró pluszterheket, a sokasodó problémákat, a praxisok ellehetetlenítésének lehetőségeit latolgatja.
Az egészségügyi ellátórendszer átalakításából eredő pluszterheket az alapellátásnak kell viselnie, de ehhez semmilyen pluszforrást nem kaptak a háziorvosok − hívja fel a figyelmet Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége elnöke.
Minden valószínűség szerint a háziorvosoknál csapódik le az ellátórendszer átalakításából származó pluszterhelés, a magyarországi közlekedési infrastruktúra adottságai miatt a lakosoktól távolabb eső gyógyító intézményeket sokan nem lesznek képesek felkeresni, s a várólisták is visszafordítják majd a betegeket az alapellátásba, ahol viszont a megnövekedett feladatokhoz nem áll rendelkezésre pluszforrás − hívja fel a figyelmet Selmeczi Kamill. A FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetség elnöke kifejtette, fel vannak készülve a növekvő terhelésre, egyébként pusztán adminisztratív eszközökkel, a finanszírozás csökkentésével való fenyegetéssel is könnyen többletmunkára kényszeríthetők a háziorvosok. Az alapellátók amúgy a bértárgyalásokból is kimaradtak, ami nem csoda, hiszen az egészségügyi irányítás mindig is kórházcentrikus volt − mondja Selmeczi. Szerinte az alapellátás pozícióit jól mutatja, hogy az egészségügyi ellátás 740-760 milliárdjából az alapellátás hozzávetőleg 10 százalékkal részesedik, az összeg hosszú évek óta nominálisan hetvenegynéhány milliárd körül alakul, miközben már nagyjából a duplájára kellett volna nőnie, és miközben a magyarországi orvos−beteg-találkozások 74–76 százalékára az alapellátásban kerül sor. Egyébként úgy látja, a kórházi orvosok bérrendezésére sem fog az egészségügyért felelős államtitkárság által kommunikált 30–40 milliárd forint jutni, mert az ellátórendszer átalakítása is pénzbe kerül, a költségeket, például a térségi egészségszervező központok infrastruktúrájának kiépítését pedig csak belső tartalékok fedezhetik, uniós forrás nem fordítható rá.
A 2012-es költségvetésben pedig nincs erre elkülönített összeg, ezért nem meglepő, hogy a bértárgyalásokon az alapellátás nem került szóba, mindazonáltal a tárgyalásokon részt vevő szövetségek nem fognak aláírni olyan megállapodást, amelyből az alapellátás kimarad − teszi hozzá. A háziorvosoknak juttatott plusz egyhavi kártyapénzzel kapcsolatban el kell oszlatni egy félreértést − fogalmazott a FAKOOSZ elnöke, ezzel nem pluszforráshoz jutottak a praxisok, csupán az elvégzett munkáért járó finanszírozás kifizetési határideje háromról két hónapra csökkent. Némi segítséget jelent ugyanakkor a háziorvosok havi 50 ezer forintos eszközbeszerzési támogatása, ebből azonban béremelésre nem fordíthatnak. Kontraproduktív ezzel szemben az indikátorrendszer alapú támogatás, aminek keretében mintegy 15 indikátorra szerezhetnek pontokat a praxisok, de egyfelől gyakorlatilag lehetetlen az összes mutatónak megfelelni, másfelől a keretösszeg − bruttó 100 ezer forint havonta − miatt minél többen és jobban teljesítenek, annál kevesebbet kapnak, vagyis még a kötelező bérkompenzációra sem elegendő az így megszerezhető pénz.