A XIX. század elején egy angol orvos, John Bostock (1773–1846) éveken át ismétlődően, június közepe táján könnyezéstől, tüsszögéstől, mellkasi feszüléstől és nehézlégzéstől szenvedett. Saját tünetei alapján 1819-ben elsőként ő írta le az intermittáló asztmával társuló allergiás rhinitisnek megfelelő kórképet (1). Mivel az „allergia” kifejezést Clemence von Pirquet (1874–1929) majd csak 1906-ban alkotja meg két görög szó, az allos (eltérő) és az ergos (munka) szavak összeolvasztásával (2), John Bostock a betegségét még csak szénaláznak – „hay fever”-nek, illetve latinul „catarrhus aestivus”-nak – nevezhette, utalva ezzel arra, hogy tünetei a széna (angolul: hay) begyűjtésével egy időben léptek fel
Dr. Major Gizella vagyok, 1996-ban az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetből jöttem dolgozni Újpestre, a Károlyi Sándor Kórházba. Először az I., majd a II. számú Rehabilitációs Osztályra kerülve az első években csak fekvő betegeket láttam, láthattam el. Ellátási területünk a IV. és a XV. kerület lakossága. Kezdetben krónikus belgyógyászati és rehabilitációs esetekkel foglalkoztunk, mára főleg baleseti sérülés utániakkal.