Az egészségügy fejlesztési tervei között a döntéshozók kiemelt szerepet szánnak az alapellátásnak. A tervek között szerepel a finanszírozás gyökeres átalakítása, illetve a háziorvosi munka minőségi indikátorrendszerének az átdolgozása. Utóbbira már évekkel ezelőtt is történt hasonló kísérlet, ám akkor ez több ok miatt elakadt.

Hogyan fordítható pozitív irányba a praxisfinanszírozás, miként mérhető reálisan az orvosok által végzett munka minősége, milyen pluszfeladatok elvégzése várható még el a háziorvosoktól a magasabb finanszírozás érdekében? Többek között ezeket a kérdéseket teszi fel dr. Arnold Csaba és dr. Balogh Sándor, az alapellátás szakértői egy elemzésükben (Mérhető-e a gyógyító munka értéke?). Dolgozatuk bevezetőjében megállapítják: minden, korszerû egészségügyi rendszert mûködtető államban a betegellátás sarkalatos és megkerülhetetlen tényezőjeként tekintenek az alapellátásra. A rendszerben kiemelt hangsúlyt kap nemcsak a háziorvosok gyógyító munkája, hanem preventív tevékenysége is. Gyógyító munkájukat pontos és reális eredményeket mutató indikátorrendszerek segítségével minősítik, és ennek adataira alapozzák az ösztönző rendszert. Például az USA-ban vagy Nagy-Britanniában érvényes indikátorrendszerek két célt szolgálnak: egyrészt értékelik az állam által mûködtetett szolgáltatás minőségét, másrészt objektív adatokat szolgáltatnak a biztosítói finanszírozáshoz.

Bővebben...